Tavasz? Nyár? Ősz? Tél? Ausztria minden évszakban tartogat valami meglepetést!

Ausztria gazdasági adatai, jellemzése, és kapcsolata hazánkkal

Csatlakozás az Európai Unióhozba: 1995. január 01.
Pénznem (2002. január 1.): 1 €uro = 100 eurocent.
Hivatalos nyelv: német.
Népek: osztrák (99%), horvát, szlovén, magyar, egyéb (1%).
Vallás: római katolikus.
Népesebb települések: Wien (Bécs) 1 540 000 (1 940 000), Graz 238 000 (275 000), Linz 203 000 (290 000), Salzburg 144 000 (165 000), Innsbruck 115 000, Klagenfurt 89 000, Villach 53 000, Wels 52 000, Sankt Pölten 50 000.

Természetföldrajzi jellemző: Felszíne változatos, az ország nagy részén az Alpok hegyláncai húzódnak, központi része a Duna völgye.
Legmagasabb pontja: Grossglockner 3797 m.
Legjelentősebb folyók: Duna (Donau), Inn, Mura (Mur), Dráva (Drau).
Legnagyobb tavak: Boden-tó, Neusiedler See (Fertő), Attersee.

Gazdaság: ipari-agrár ország.
Szektorok szerinti GDP eloszlás (2002):
                    - Mezőgazdaság 2%
                    - Ipar 33%
                    - Szolgáltatások 65 %
Egy főre jutó GNP: 22 110 dollár.
A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 4,3%; ipar 41,2%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 21,8%; egyéb 32,7%.
Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 18,7%, kert 1,2%, legelő 25%, erdő 39,5%, egyéb 15,6%.
Legfontosabb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
Bányászati termékek: magnezit, grafit, volfrám, barnaszén, vas, kőolaj, földgáz, só, réz, cink, antimon, ólom, arany.
Feldolgozóipar: vas-, acélipar, színesfém-, alumíniumkohászat, gépgyártás, vegyipar, fa-, papíripar, textil-, élelmiszeripar, sörgyártás, építőanyag- és építőipar.
Idegenforgalom: Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt.
Közlekedés:
Vasutak hossza: 5800 km, túlnyomó része villamosított.
Közutak hossza: 107 600 km, ebből 1532 km autópálya.
Legfontosabb belföldi hajóút: Duna.
Legfontosabb kikötők: Wien, Linz; nemzetközi repülőterek: Wien, Innsbruck, Salzburg, Graz, Klagenfurt, Linz.

Külkereskedelem:
Kiviteli cikkek: bányatermékek, gépek és berendezések, papír, fa.
Behozatali cikkek: szén, kőolaj, textilipari termékek, gépek és szállítási eszközök, élelmiszerek, gyümölcs, zöldség.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Németország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szlovénia, Jugoszlávia, USA, Magyarország, Svédország, Oroszország, Ukrajna, Belgium, Luxemburg.

     A gazdaságpolitikában fontos szerep jut a versenyszféra erősítésének, az állami tulajdon és az állami vállalati támogatások (pl. vasút) csökkentésének, továbbá a tartományok és a szövetség közötti pénzügyi kapcsolatok átrendezésének, valamint a nyugdíj- és adóreformnak. A kormányzat a konjunktúra élénkítése, a műszaki fejlesztés, a versenyképesség növelés, a szakképzés és az oktatás javítása érdekében tudatosan vállalja az államháztartási hiány növelését. A folyamatban lévő adóreform egyik célja, hogy Ausztria helyt állhasson az új EU tagállamok által folytatott adóversenyben .Jelenleg az általános kumulált adóterhelési szint 43,9%, célkitűzés, hogy az 2010-re 35 % legyen.

     A gazdasági fejlődés egyik legfontosabb motorja továbbra is egyértelműen az export. A konjunktúra viszonylag kedvező alakulása az utóbbi másfél évben az USA-ban, illetve Ázsiában segítette az osztrák konjunktúrát. Németország előző éveknél némileg kedvezőbb helyzete pozitív módon befolyásolta ezt a folyamatot. Kedvezőtlen hatású volt az egyre erősödő euró árfolyam.

     A külkereskedelem viszonylati struktúráját tekintve Európai Unió (25) tagállamai továbbra is Ausztria legjelentősebb gazdasági partnerei, ezekkel bonyolítja exportjának mintegy 72 százalékát, importjának 77 százalékát. Legfőbb külkereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, USA és Svájc. Ausztria kereskedelmi kapcsolatai a közép- és kelet-európai országokkal dinamikusan fejlődnek. Ezen országok részaránya az osztrák külkereskedelemben 19 %. Az új EU tagállamokkal bonyolított kereskedelmi forgalom különösen dinamikusan nő és stabil aktívum-termelőnek számít, 2004-ben innen 1,5 milliárd euró exporttöbblet származott. Jelentős felfutás volt tapasztalható a Kínába, a Japánba és az Indiába irányuló kivitelben. Áruszerkezet tekintetében az osztrák külkereskedelemben jelentős növekedést mutat az energiahordozók és a beruházási javak importja. Az exportnövekedés hordozói a beruházási javak és gépjárművek (Németországba és az ázsiai térségbe) valamint a fogyasztási cikkek voltak.

Kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzése

     Ausztria – Németország után – második legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerünk, az egy osztrák lakosra jutó magyar kivitel értéke ugyanakkor mintegy kétszerese az egy német lakosra jutó magyar kivitelnek, amely a kapcsolatok kiemelkedően intenzív voltát mutatja. Érdekes összehasonlítást mutat a két országban az egy főre jutó export-teljesítmény a kétoldalú forgalomban. A magyar átlag 4.400 EURO, míg ugyanez a szám Ausztriában hozzávetőleg 11.087 EURO, tehát a magyar adat csaknem háromszorosa.

  Magyarország külkereskedelmének 7 százalékát Ausztriával bonyolítja. A kétoldalú áruforgalom, hazánk Ausztria 4-5. legnagyobb exportpiaca. A közép-európai régió országai közül Ausztria mind exportban, mind importban Magyarországgal bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Számos osztrák vállalat számára Magyarország fontosabb piac, mint az USA, Oroszország vagy Olaszország.

     A magyar kivitel struktúrájának több mint felét képviselő gépek, gépi berendezések árucsoport exportja közel 10 %-kal esett vissza. Kis mértékben csökkent a nyersanyagok kivitele is (-2,6%).Jelentősen nőtt az élelmiszer termékek (+10,8%) az energiahordozók(+5,7 %) a feldolgozott termékek (+2,7%) kivitele.

    Az importban a legfigyelemreméltóbb jelenség az élelmiszerek behozatalának növekedése 30,0 %-kal. Ezen belül kiugróan magas dinamikát mutat a hús (+176%) és a tej (+64,9) termékcsoport.

     Felmérések és becslések szerint Magyarországról legalább 3000 cég exportál különböző nagyságrendben az osztrák piacra.

    A munkaerő szabad áramlását Ausztria is 7 éves átmeneti időszakra korlátozza. Ez praktikusan egy 2+3+2 éves szakaszos átmeneti intézkedés, az első 2 év letelte után az osztrák hatóságok megvizsgálják az eddigi tapasztalatokat, és döntenek a további fenntartás, esetleg a könnyítések vonatkozásában. A munkaerő piaci együttműködés területén az ingázó és a gyakornok-egyezmény vannak érvényben, éves változó keretszámokkal.

   Ausztria méreteit és gazdasági potenciálját meghaladó jelentőségű tőkebefektető Magyarországon. A Magyarországon nyilvántartott mintegy 25 ezer külföldi érdekeltségű vállalatnak több mint 20 %-a osztrák (5700). A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban már meghaladta a 3,5 Mrd EUR-t. Ezzel Ausztria részaránya a magyarországi befektetésekben 9 %. 2004-ben becslések szerint 200 millió euró osztrák tőke áramlott Magyarországra.(Ez az összeg tartalmazza a nyereség egy részének re-invesztícióját is.)

    Az Ausztriába irányuló közvetlen magyar tőkeexport eddig még nem ért el jelentős volument. 2002-ben a magyar tőkeexport értéke 8,8 M 2003-ban 11,8 M EUR, 2004. első negyedévében pedig becslések szerint 18 millió EUR volt).

További információk az országról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria

                                                                           http://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok?ausztria#b